A romantikus filmben rátalálnak a főszereplők a nagy szerelemre és lezárul a történet a csókjelenettel. Az igazi munka azonban a 'The End' felirat után kezdődik. Megismerjük a másikat, összeköltözünk és szembe találjuk magunkat az élet kisebb-nagyobb problémáival, amiknek a megoldását nemigen mutatta meg nekünk senki.

Bár egy párkapcsolatban vannak magasságok és mélységek, sose felejtsük el, hogy egy csónakban evezünk és a párunkkal nem azért vagyunk együtt, hogy legyőzzük, hanem, hogy segítsük. Akkor mégis, hogy történhet az, hogy észrevétlenül, a mindennapok ügyes-bajos dolgaival elfoglalva, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy aki egy karnyújtásnyira ül tőlünk a kanapén mégis olyan távolinak tűnik? 

Az eltávolodás három leggyakoribb oka:

1. A másik hibáztatása és lebecsülése

A hétköznapokban gyakran megtörténik, hogy ha elromlik valami vagy nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy elterveztük, a másikra vetítjük ki a haragunkat.

Ha ilyen történik, kérdezzük meg magunktól, hogy a párunk most tényleg szándékosan rosszat akart nekünk? A válasz valószínűleg: NEM lesz. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a párunk nem az 1. számú közellenségünk, hanem vele egy csapatban, közös céljaink megvalósításán dolgozunk. A nem teljesült elvárások miatt érzett csalódottság ne vezessen oda, hogy a párunkban az ellenséget lássuk.

2. Egyre kevesebb érintés

Azoknál a pároknál, akik többször érintik meg egymást - pozitív értelemben véve -,  erősebb az összetartozás érzése. Észrevetted már, hogy egy nagyobb veszekedés után nincs is kedved a párodhoz bújni, mintha valami távol tartana tőle? 

3. Szeretethiány

Ha kevés szeretetet kapunk, magányosnak, elszigeteltnek érezzük magunkat. "Már nem vagyok fontos a páromnak", "Nem is figyel rám" és ehhez hasonló mondatokkal nyugtázzuk a helyzetünket. Ilyenkor sokan a könnyebb utat választják egy harmadik fél személyében, hogy ő legyen az, aki csillapítja szeretet iránti éhségünket. Abba nem gondolunk bele, hogy ő is csak ember, és a problémák, amikkel belemegyünk egy titkos viszonyba ugyanúgy fennmaradnak, hiszen a gondok gyökerével nem foglalkoztunk, csak a tüneteket próbáljuk orvosolni. A rögösebb út az önvizsgálat, hogy megkérdezzük magunktól: Miért nem érzem magam szeretve és mitől érezném magam annak? Amíg mi magunk sem tudjuk a választ, addig mit is várunk el a másiktól?

Tipp:

Minél pontosabban fogalmazzuk meg és írjuk le, hogy mi az, amitől érezzük párunk szeretetét és mondjuk el neki. (Gary Chapman szerint ötféle szeretetnyelv van: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés.)